Másik nyelvén beszélni… 1/2.

nem_érti-768x432
Voltál már úgy, hogy azt érezted, nem értenek meg? Elmagyarázod még egyszer, és csak nem érti meg. Vagy csak simán elbeszéltek egymás mellett? Most akkor…

Voltál már úgy, hogy azt érezted, nem értenek meg? Elmondod még egyszer, és csak nem érti meg. Vagy csak simán elbeszéltek egymás mellett? Most akkor ő vele van probléma vagy velem?

Egyik sem. Egyszerűen csak annyi, nem egy nyelvet beszéltek. Hogy?! Pedig mindketten magyarul beszélünk!

Valóban magyarul beszéltek. Azonban mégis van különbség abban, ahogy beszélünk, milyen szavakat használunk. Azonban a szavakhoz más-más élményeket kapcsolhatunk, ahányan vagyuink annyifélét. Így aztán egy szó más-más embereknek más-mást jelenthet.

Hogy is van ez?

Kezdjük onnan, hogy a külvilágból az információt az érzékelési csatornáinkon keresztül szerezzük: szemünk, fülünk, tapintásunk, ízlelésünk, szaglásunk által. Ezen információ halmazból minden pillanatban egy élmény csomagot készítünk, egy belső reprezentációt, ami tartalmazni fog képeket, hangokat, érzéseket (érzeteket), ezek lenyomatait. Viszont mindenkinek van egy kedvelt (preferált) érzékelési csatornája, amire jobban figyel egy adott pillanatban vagy szituációban. Így az élmény csomagjainkban lehet, hogy több képi vagy talán hangi információ lesz, és lehet hogy az érzések, a mozgás, vagy az ízek, illatok fognak dominálni, és előbb eszünkbe jutni, amikor felidézzük azt az emléket.

És ez a preferált érzékelési csatorna a kommunikációnkban is megjelenik. Így aki vizuális, az sok képet láthat, és képi megjelenítést használ a szavaiban. Ő lát, megmutat, lerajzol, neki világos, színes minden, lefesti a világot. Sok a vizuális szóhasználat a beszédében. Az, aki auditív, neki a hangok erősebbek a fejében, erős a belső beszéde, sokat dumál magában. A beszédében az hallásra utaló auditív leíró szavak a jellemzők. Ő elmond, magyaráz, fülel, ki- vagy elbeszéli a világot. Az, aki érző (kinesztetikus) típus, megérez, ráérez a dolgok lényegére, együtt van veled, kezedbe adja a dolgokat. Érzésekre, mozgásra utaló szavakat használ többnyire.

Ez nem csak a kifelé való kommunikációjára igaz, hanem arra is, hogy milyen szavakra figyel fel ez az ember hamarabb. Ha egy vizuális beszélget egy vizuálissal, biztos nagyon hamar meg fogják érteni egymást, hiszen ugyanabban a csatornában kommunikálnak. Egy auditív viszont már nehezebben ért meg egy vizuálist, mert ő az auditív szavakra figyel elsősorban, és egy képet lassabban idéz fel vagy alkot meg a fejében, mivel menet közben kommentál, vagy éppen magyarázza, hogy mit rajzoljon fel fejben azon szavak alapján, amiket a vizuális mond. Emiatt az auditív elveszítheti a fonalat, mert a vizuális már néhány képpel előrébb jár a fejében, míg az auditív még mindig azt kérdezi magában, vajon a másik erre gondolt?

És végül, az érzőnek előbb meg kell éreznie, átélnie azt, amiről a másik beszél, utána tud hozzá képet vagy hangot felidézni. Az érzések jönnek a leglassabban, ezért egy érző aztán végképp lemaradhat a vizuálistól, akinek a fejében pörögnek a képek.

A megjelenítő rendszereket és ezek “nyelvét” előadóként, közönség előtt prezentálóként érdemes tudatosítsuk, ha azt akarjuk, hogy az üzenetünk a közönség nagy részéhez eljusson.

Mi kell ehhez? Először is tudatosítsam magamban, hogy én melyik típus vagyok. Nincs olyan, hogy vegytisztán vagyok vizuális, auditív, vagy érző, mindegyik megvan bennem csak valamelyik kiemeltebb, preferált, többet használom. Ehhez megkérhetsz egy ismerősödet, hogy miközben mesélsz a tegnapi napodról, ő strigulázza, melyik típusú megjelenítő rendszerre utaló szavakat használtál. Ez lesz a Te megjelenítő rendszer nyelved.

Mostantól tudhatod, hogy a preferált megjelenítő rendszerben lenni neked kényelmes, és tudatosságot igényel részedről, hogy ha éppen előadsz vagy prezentálsz, az előadásodban a többi megjelenítő rendszerre utaló szavakat is használj. Felkészült beszédnél erre oda tudsz figyelni, amikor írod a beszéded. Rögtönzött beszédnél ez a feladat viszont ott és helyben a színpadon vár rád. Felkészülésnél érdemes előre tájékozódni a közönségről is, például zenész konferencián feltehetőleg inkább auditív emberek ülnek majd, és hozzájuk ezen a nyelven szólhatsz, ha tényleg azt akarod, hogy figyeljenek rád.

Amikor mindhárom nyelvet használod a beszédedben, előfordulhat, hogy hosszabb mondatokra lesz szükséged, mert egy-egy gondolatot meg kell ismételj, a másik megjelenítő rendszerbeli szavakkal. Ehhez a kreatív énedet is segítségül hívhatod.

Végezetül legyen itt egy kis példa arra, hogy más megjelenítő rendszereket használva még művészibbé is teheted a beszéded.

Legyen egy ilyen mondatunk: Az ablakom alatt van egy patak.

Ez a megjelenítő csatornákat használva így nézhet ki, így hangozhat, és érezzük át különbséget:

Ahogy kinyitottam az ablakom és kinéztem rajta (v), láttam, ahogy a patak bugyog (a), csörgedezik (a), és a csillogó (v) víz, hogyan játszik (k) a kövekkel, körül ölelve (k) azokat.

Nos, felfedezted, hogy melyik szó melyik érzékelési csatornára hat?

A cikk második részében még megmutatok egy negyedik megjelenítő rendszert, a semlegest. Valamint egy kis szó- és kifejezés gyűjteményt az egyes megjelenítő rendszerekre.

Kommunikáció témában még olvashatsz tőlem a Karizmatikus Kommunikációról is.

 

Kapcsolódó cikk

NLP és a kereskedő

NLP és a kereskedő

Hogyan használható az NLP az értékesítésben? Erre mutatok két példát ebben a cikkben.

Blog háttér
tréner
Szilágyi Csaba
NLP tréner és coach


Anno 2010-ben kezdtem el foglalkozni a területtel, 2014 óta pedig rendszeres segítő-coachként működtem közre az NLP Akadémián. 2019-ben John Grinder, Carmen Bostic St. Claire és Michael Carroll által minősítve, az NLP Academy-nél szereztem meg az NLP tréneri oklevelet.

Legutóbbi bejegyzések