NLP-s szösszenetek a marketingben

Neked mik azok a marketinges fogások, amik zavarnak? Vagy ha éppen marketinget folytatsz, egyik-másik reklámod miért teljesít rosszabbul, mint a többi? Néhány választ nézzünk meg…

Neked mik azok a marketinges fogások, amik zavarnak? Vagy ha éppen marketinget folytatsz, egyik másik reklámod miért teljesít rosszabbul, mint a többi?

Reklámokat a videós tartalmak közben ne…

A minap kitettem egy posztot a facebookra, amiben arról írtam, hogy a mai online reklám piacon mennyire káros a hirdetőkre és a hirdetett márkákra nézve, hogy az online videós tartalmakat hirdetésekkel szakítják meg. Főleg olyankor, ha éppen elmerültem egy videós tartalomban, és a hirdetés videó még akár egy mondatot is képes kettévágni. Ez rettentően irritáló. És, hogy ez miért káros?

Ehhez érdemes elolvasni egy korábbi blogcikkemet, amelyik a rögzítésekről szól. Röviden összefoglalva, a rögzítés az az idegrendszeri folyamat, amikor egy külső ingerhez egy belső érzést, állapotot kapcsolunk össze. Ez az agyban teljesen idegi alapon történik meg, az agyban egy új idegpálya keletkezik a rögzítés során. Vegyük azt a szituációt, hogy elkezdek éppen nézni egy videót a facebookon vagy a youtube-on, ez legyen mondjuk valami, ami éppen nagyon érdekel, ami egy 5 perces anyag. Kb 2 perc után már teljesen elmerültem benne, amikor bevágódik egy reklámvideó. Gyakran ráadásul ezek a videók sokkal hangosabban szólalnak meg, mint az eredeti videó hangereje. Mi történik bennem?

A külső inger az a reklám videó, amiben megjelenik a termék vagy szolgáltatás, vagy céges márka. Ez a vizuális külső inger. Ehhez kapcsolódik hozzá az a belső állapot:

  • idegesíteni fog, hogy kizökkentem az eredeti videóra fordított figyelemből, kiesem a flow-ból.
  • bosszantani fog, hogy nem tudom átugrani a reklámot
  • bosszantó lesz, hogy ráadásul nem is érdekel, nem perszonalizált tartalom
  • megijedek, mert hangosabban szólal meg

Mi fog történni? A termékhez, szolgáltatáshoz vagy márkához ezeket a negatív érzéseket fogom kapcsolni (rögzíteni), és ha később megkérdeznék, hogy mit gondolok a reklámozott termékről vagy szolgáltatásról, akkor nagy valószínűséggel ezek a bosszantó érzések fognak megjelenni bennem.

Ezért káros ez a jelenlegi reklámozási módszer. 

Az online média üzemeltetőjének ez így jó, mert azzal adhatja el a reklám felületet, hogy “biztos megjelenést” ad a hirdetőnek. Persze, biztos, mert a hirdetést muszáj lesz végig nézni, gyakran átugrani sem lehet. De hogy mi lesz a hatása marketing szempontból? Ezen már el kellene gondolkodni, lásd a fenti felsorolást. 

Épp ezért érdemes lenne visszatérni ahhoz, hogy a reklámvideók az online tartalmak előtt jelenjenek meg. Ez persze meg azt a veszélyt hordozza magában, hogy a reklám miatt magát a videót nem nézik meg. 

Vizuális tartalom szerkesztési elvek

Van néhány szempont, amit a képernyőn megjelenő tartalom elkészítésénél érdemes tudni. Az egyik az, hogy az átlag jobbkezes ember, mondjuk a nagy többség, ha a múltjára gondol, akkor a szemével reflex szerűen balra fog nézni. Ha a jövőről gondolkodik, a rendszerint jobbra fog nézni. Ez azért fontos, mert a képernyőn megjelenő tartalom vezeti a néző szemét. Gondoljunk az olvasásra, balról jobbra olvasunk. Épp ezért fontos tudni, hogy mit jelenítünk meg a képernyő jobb vagy a bal oldalán. Ugyanígy vertikálisan is van egy felosztás. Ha felfelé nézünk, akkor többnyire képekben gondolkodunk, középtájon vízszintesen jobbra-balra hangokkal foglalkozunk a gondolatainkban, illetve ha lefelé nézünk, akkor a belső monológok és az érzések vannak a figyelmünk középpontjában. Középen pedig többnyire a jelen van.

Vegyünk egy autót reklámozó videót. Képzeljük el, hogy az az autó jobbról jön be a képbe, majd balra haladva a bal oldalon lép ki a képből. Tudattalan szinten ilyenkor az autó megjött a jövőből, majd eltűnik a múltba. A múltté lesz. Elvész a múlt homályába. Az a termék így kábé elveszett a néző fejében. Tehát ha valamit erősíteni akarunk a fejében, akkor az haladjon a jövőbe, hiszen a jövő az jön, az ott van az orrunk előtt, arról gondolkodunk. Hiszen a dolgok a jövőből bukkannak elő, afelé haladunk. Ezért azok a vizuális elemek, amelyek irányt mutatnak, azok is a jövő felé irányuljanak. 

Ugyanezen elv alapján, ha egy logót akarunk folyamatosan megjeleníteni a videóban vagy a képen, akkor azt a kép jobb felső sarkába tegyük. 

Szöveges tartalmak, call-to-action szövegek. 

Gyakran találkozom olyan szövegekkel, amelyek valami elkerülésére irányulnak. Például:

Ne maradjon le erről a lehetőségről!

El ne felejtsen jelentkezni!

stb.

Az a probléma ezzel, hogy az agyunk elsősorban azon célok felé halad, amiről képet tud alkotni. A “nem”-et azt viszont nem tudja megjeleníteni. A tanpélda: “Ne gondolj a rózsaszín elefántra!” Az agy, erre a felhívásra azonnal megjeleníti a rózsaszín elefántot a fejben. Nem tudsz valamire NEM GONDOLNI. Emelett pedig azt is tudni érdemes, hogy az agyuk minden szót képes hipnotikusan felfogni, magyarán a pozitív tartalmat cselekvéssé formálni. Azaz, ha az az üzenet, hogy “ne gondolj a rózsaszín elefántra”, ott a pozitív tartalom a rózsaszín elefánt. A Ne maradjon le – itt a pozitív tartalom a “lemaradás”, szóval erre ösztönözzük az olvasót. El ne felejtsen – itt a felejtés az, amire valójában felszólítjuk.

Éppen ezért mindig azt írjuk pozitív egyenes felszólító mondattal, amire ösztönözni akarjuk. 

“Éljen ezzel a lehetőséggel!”

“Jelentkezzen most!”

És így tovább. 

A fentiek csak néhány kis példa arra, hogy NLP-s szemmel hogyan tudunk marketingen fejleszteni. 

Kapcsolódó cikk

NLP és a kereskedő

NLP és a kereskedő

Hogyan használható az NLP az értékesítésben? Erre mutatok két példát ebben a cikkben.

Blog háttér
tréner
Szilágyi Csaba
NLP tréner és coach


Anno 2010-ben kezdtem el foglalkozni a területtel, 2014 óta pedig rendszeres segítő-coachként működtem közre az NLP Akadémián. 2019-ben John Grinder, Carmen Bostic St. Claire és Michael Carroll által minősítve, az NLP Academy-nél szereztem meg az NLP tréneri oklevelet.

Legutóbbi bejegyzések