NLP nagy fejezetei

Összefoglalom, hogy mely nagy fejezetei vannak az NLP-nek, amit gyakorlati mélységében az NLP Practitioner képzésen tudod megtanulni

Mielőtt részletesebben kitérnék arra, hogy az NLP-t milyen helyzetekben lehet használni a hétköznapoban, összefoglalom, hogy mely nagy fejezetei vannak az NLP-nek, amit gyakorlati mélységében az NLP Practitioner képzésen tudod megtanulni illetve magasabb szinten az NLP Mestertanfolyamon. Lássuk, halljuk, és érezzük át az NLP főbb fejezeteit:

Érzékelési csatornák és az élményeink kódolása, rögzítése (N)

Ebben a nagy fejezetben foglalkozunk azzal, hogy működik az idegrendszerünk, felfedezzük, hogyan kódoljuk a külvilágból érkező információkat az elménkben. Ahogy a világot belül leképezzük, és tároljuk a képi, hangi, érzetek információit az agyunkban, az fogja meghatározni, hogyan gondolkodunk, milyen a gondolkodásunk szerkezete. Mert a gondolkodásunknak szerkezete van. Nem az az érdekes, hogy mit látunk a lelki szemeink előtt, hanem hogyan jelenítjük meg azt a képet a belső mozinkban. Megtanulhatjuk, hogy ha ezen a szerkezeten módosítunk, akkor az módosítja a korábbi írásomban leírt élmény csomagot. Ez a jövőre nézve áldásos lesz: a puzzle darabkákat másként összerakva már egy új, hasznosabb módon fogunk gondolni vissza egy élményünkre. Ez pedig bizony hatással lesz bizonyos helyzetekben a döntéseinkre és cselekedeteinkre. Nem az emlékben tárolt történetet írjuk át, hanem azt, ahogy gondolunk rá, és ahogy gondolunk rá, az milyen idegrendszeri folyamatokat indít el bennünk. Ezen változtathatunk.

Nyelvi eszközök és hatékony kommunikáció

Az NLP egyik nagy fejezete csak az L betűvel (lingvisztika) foglalkozik. 

Egyrészt megtanulhatjuk azt, hogyan jussunk hamar konkrét információhoz arról, hogy a másik ember fejében mi lehet, ehhez az NLP kérdezéstechnikai modellje ad kiváló eszközöket. Ez azért érdekes, mert amikor a másik ember beszél, akkor a kommunikációja azt tükrözi vissza, ahogy ő az elméjében levő élménycsomagot kategorizálta, és jelentést adott neki. Ez a jelentés alkotási folyamat gyakran más, hasonló, korábbi élmények összehasonlításával történik, és ezért az élményeinket bedobjuk egy általánosabb dobozba (minden férfi csak azt akarja…, minden nőnek csak a pénzem kell… stb. nem túl hasznos általánosítások). De lehet, hogy kiszínezzük, összekeverjük, más élményekkel, így torzul az eredeti érzékszervi információ. Az is lehet, hogy abban a folyamatban, ahogy az élményünknek jelentést adtunk, az élmény csomag bizonyos részeit nem vettük figyelembe, elrejtettük, töröltük. 

Az NLP nyelvi eszközeivel azt akarjuk elérni, hogy a lehető legpontosabban tudjuk meg, hogy a másik elméjében mi is lehetett az eredeti információ, amit ő a külvilágból az érzékelési csatornáin keresztül az elméjében leképezett. 

Másrészt pedig azt tanulhatjuk meg, hogyan tudunk mi magunk hatásosan, hatékonyan információt, üzenetet bevinni a másik tudattalan elméjébe, kijátszva a tudatos elme “mindent érteni akaró” szokását. A tudatos elménkben az van, amit éppen ebben a pillanatban a tudatosan érzékelünk. Ez egy adott pillanatban egy kicsi, mindössze 7+/-2 információ egység, minden más, ami épp nincs a tudatunkban az a tudattalan elmében van. Valójában itt, a tudattalanban történnek az izgalmas dolgok, a tudattalan elme közvetlenül hatással van a viselkedésünkre, fiziológiánkra. Az a nagyszerű, hogy erre a tudattalanra tudunk hatni nyelvi eszközökkel. Mondhatnánk úgy is, ez a befolyásolás művészete. 

A hatékony kommunikációhoz pedig hozzátartozik az is, hogyan tudunk rokonszenves kapcsolatokat teremteni és fenntartani. Ez az az állapot, amikor két ember között egy bizalmi burok jön létre, és ebben a lehető legtöbb információt képesek megosztani egymással. 

Szintén a hatékony kommunikációt támogatja, ha képesek vagyunk nézőpontokat váltani, és kívülről rátekinteni egy helyzetre, vagy éppen a másik szemével látni magunkat és a kettőnk között zajló folyamatot. Amikor belelépünk egy másik ember cipőjébe, sokmindent megtudhatunk az ő gondolkodásáról, belső világtérképéről is, ami hasznos információkat adhat ahhoz, hogy például hogyan kezeljünk konfliktusokat, vagy egy tárgyaláson mit kommunikáljunk. Akkor vagyunk helyzeti előnyben egy beszélgetésben, ha már akkor – megközelítőleg – kitaláljuk a másik gondolatát, vagy gondolkodásának módját, még mielőtt kinyitotta volna a száját. Például, hogyan lehet megtanulni olvasni a másik szeméből? 

Viselkedésminták, mentális programok feltérképezése és módosítása

A P, mint programozás területe. Felfedezzük azt, hogy jönnek létre az egyes viselkedés minták, múltbeli élmények, illetve tanult szokások alapján. Mi a kapcsolat a külvilág történései és a belső élmények között, hogyan jönnek létre a rögzítések. A rögzítések – többek között – valamilyen külvilágból érkező inger hatására adott érzés illetve viselkedésbeli válasz. A rögzítés név pedig még azt mutatja, hogy ugyannarra az ingerre mindig ugyanazt a választ adjuk. Egészen addig, amíg meg nem változtatjuk. Például azt, ha mindig idegesít, hogy valaki szipog a környezetedben, akkor ezt érdemes megváltoztatni magadban, főleg ha egy szénanáthás kollégával kell együtt dolgoznod. Szétszedjük a puzzle-t, és másképp összerakjuk, új rögzítést hozunk létre. Utána már nem idegesít többé a szipogás, és mennyivel másképp érzed majd magad egy légtérben a kollégáddal. 

Mivel többféle gondolkodási séma van, amit hasznos lehet megváltoztatni, ezért többféle eszközünk is van a szerszámosládában változáshoz. Az egyszerűbb minták lehetnek egy adott környezetben, helyzetben előforduló kevésbé hasznos, kevésbé hatékony viselkedések, ilyenkor egy belső erőforrás hozzáadásával változtathatjuk meg ezt a viselkedést egy cél elérése érdekében (pl. most már bátran megmondom a főnöknek, hogy fizetésemelést akarok). 

Komplexebb gondolkodási sémáknál érdemes lehet megérteni, hogy mi az a belső program, ami abban a helyzetben lefut (kép-hang-érzés sorozatok). Ezeket hívjuk az NLP-ben gondolkodási stratégiáknak. A viselkedéseink valójában ilyen stratégiák mentén jönnek létre. Pl. hogyan tudok helyesen írni, hogyan választok/döntök, hogyan motiválom magam, hogyan fogadok kritikát. Amikor felfedezem, hogy egy ilyen program nem túl szerencsésen működik, akkor erre is megvannak a technikák, hogyan változtassunk. Például, ha gyakran sokáig tart eldöntenem valamit, mondjuk egy ruhát háromszor is fel kell próbálnom, mire eldöntöm, hogy á mégse akarom megvenni, majd még kétszer csak azért is visszamegyek az üzletbe, hátha mégis megveszem. Valaki pedig pár perc alatt el tudja azt dönteni, hogy valami tetszik neki, vagy sem. Mennyi időt megspórol ezzel a képességével. 

Ilyenkor a stratégiák feltérképezése egy hasznos eszköz arra is, hogy valakinek egy szuper képességét, pl. a gyors döntési stratégiáját megtudjam, és beépítsem magamnak. Ez a modellezés témaköre (mester szinten). 

Számos NLP-s eszközünk van rossz, haszontalan szokások megváltoztatására, fóbiák megszűntetésére, motiváció fokozására, erőforrások beépítésére. Később mester szinten haladóbb NLP-s eszközökkel mélyebb érzelmi állapotokat is megváltoztathatunk, pl. elengedéssel, gyászfeldolgozással. Azzal is foglalkozhatunk majd, hogy egyes pszichoszomatikus betegségeket, pl. allergiát hogyan lehet megszűntetni, aktiválni a belső gyógyító mechanizmusunkat, hatékonyabbá téve ezzel pl. egy orvosi kezelést. 

Tudattalan szintű szűrőink

Amikor már értjük, hogyan hozzuk létre a viselkedési mintáinkat, és tudatosan hogyan tudjuk azokat megváltoztatni, akkor már egyszerűen rájöhetünk, hogyan hozzuk létre azokat a szűrőinket, amit már említettem korábban. Megérthetjük, hogyan hatnak a jelentés alkotási folyamatainkra, és így hogyan befolyásolják az élményeinket, viselkedésünket. Mik azok az általános, belső érvényű szabályaink, amit kialakítottunk magunknak arról, hogyan működik a világunk, pontosabban hogyan KELL a külvilágot magunkban leképezni. Ezek tudattalan szintű “igazságok”, amiket hiedelmeknek, meggyőződéseknek, értékeknek és legmagasabb szinten énképnek nevezünk. Rájöhetünk majd, hogy ezek mögött is hasonló gondolkodási szerkezet van, mint mondjuk amögött, hogy nyilvános beszédnél izgulok-e vagy sem. A metódus szintén ez: valamilyen módon szétszedjük a puzzle darabokat, és egy hasznosabb módon összerakjuk. Az új módon összerakott puzzle jelenthet már egy korábbi korlátozó hiedelem helyett egy új, támogató hiedelmet. 

Célkitűzés és a változás következményeinek vizsgálata

Sokan hallottak már a SMART célokról. Az NLP célkitűzés módszerében is ilyen célokat tűzünk ki, azonban mélyebb vizsgálatnak vetjük alá ezt a célt, minthogy csak pozitívan, mérhetően, konkrétumokkal ellátva tűzzük ki. Ahhoz, hogy a cél igazán elérhető legyen, fontos megvizsgálni azt is, hogy a kitűzött cél, és a célom következményei (ökológiája) az harmóniában van-e a belső rendszerünkkel, világunkkal, térképünkkel. Hiába tűzünk ki egy célt SMART módon, ha a tudattalanunkban rejtőző viselkedés minták már előre jelzik: “ezt te akkor sem fogod elérni.” Vagy ha erőből el is éred, azt fogod érezni: “én nem ilyen lovat akartam.” Megvizsgáljuk, hogy mik azok a korábbi viselkedés minták, amik akadályoznák a célunk elérését. Ahhoz, hogy a célunkat elérjük, előbb lehet, hogy ezeket az akadályozó sémákat érdemes előbb megváltoztatnunk, ahhoz, hogy utána a célunkat könnyedén elérhessük. Ugyancsak végiggondolhatjuk, mik lesznek azok az erőforrások, amik táplálják majd a motivációmat, ami hajt majd engem a célom felé. Lehet ugyan nagyon szuper SMART célom, ha mégis halogatom, akkor nem érem el. Ilyenkor a halogatás mögött meghúzódó viselkedés feltérképezése és megváltoztatása lehet egy elsődleges cél, mielőtt az eredeti célomat meg akarnám valósítani. 

A gondolkodás szerkezete

A külvilágból beérkezett információkat (a tartalmat) ahogy élmény csomaggá transzformáljuk magunkban egy speciális, csak ránk jellemző szerkezetbe kódoljuk bele. Nem a tartalom a lényeg, hanem az, hogyan gondolunk vissza az adott emlékre. Egy élménynél vannak képek, hangok és érzések, a gondolkodás szerkezetét pedig ezek minőségi jellemzői adják. Például egy képnek még akkor is van távolsága, ha becsukjuk a szemünket és felidézzük. Van fényessége, lehet kerete, lehet álló vagy mozgókép, és az is érdekes lehet még, hogy saját szemünkből látjuk a helyzetet, vagy magunkat is látjuk a képen, mintha kívülről figyelnénk a jelenetet. Ugyanígy a hangnak is vannak jellemzői, tónusa, ritmusa, fizikai jellemzői, honnan ered, stb. Érzeteinket is tudjuk paraméterezni, hol érezzük a testünkben, és ahogy megfigyeljük az érzetet, lehet hőmérséklete, anyaga, színe, mozgása, kiterjedése stb. Miután feltérképeztük a szerkezetet, elkezdhetünk dolgozni ezekkel a paraméterekkel. Pl. mi történik, ha a látott képet eltávolítom magamtól? Vagy ha eddig színes volt, akkor most fekete fehér legyen. Ugyanígy a hangok jellemzőit is változtathatom, pont úgy, mint a keverő asztalon tekergetném a pótmétereket. És általában, ha változtatunk egy jellemzőn, megfigyelhetjük, hogy már más érzésekkel gondolunk vissza az élményre. Megtalálhatjuk azt a leghasznosabb kombinációt, ami már ezt az élményt erőforrásommá változtatta.

Olvasd el a következő cikket is, amelyik arról szól, hogy az egyes szakmák hogyan tudják hasznosítani az NLP-t >>>

Kapcsolódó cikk

Blog háttér
tréner
Szilágyi Csaba
NLP tréner és coach


Anno 2010-ben kezdtem el foglalkozni a területtel, 2014 óta pedig rendszeres segítő-coachként működtem közre az NLP Akadémián. 2019-ben John Grinder, Carmen Bostic St. Claire és Michael Carroll által minősítve, az NLP Academy-nél szereztem meg az NLP tréneri oklevelet.

Legutóbbi bejegyzések